Kompozit cső készítése
Üvegszálas kompozit cső (főtartó / cseszterton hüvely) készítése sablon nélkül
A formaleválasztózás nem járható út, a párhuzamos falak és a szoros illeszkedés miatt nem lehetne kivenni az alu csövet a kész kompozit hüvelyből.
Elvben járható út lenne az emelt hőmérsékleten való térhálósítás, mert az alumínium és az üvegszálas kompozit hőtágulása eltérő, így a késztermék lehűlés után (elméletileg) leválasztható - nem mindenkinek van viszont erre alkalmas hőkamrája.
Egyszerűbb és olcsóbban kivitelezhető megoldást kerestem hát.
Hozzávalók:
- széles cellux ragasztószalag- körszövött üvegszövet,
esetleg hagyományos üvegszövet
(az átmérőnek, kívánt falvastagságnak megfelelő)
- epoxy gyanta + térhálósító
- sablonként szolgáló cső
A leválasztó réteg feltekerése
Az alu csövet spirálisan körbetekerem kifele fordított, széles cellux szalaggal, a menetek közt néhány mm. átfedéssel.Ne legyen túl szoros mert akkor nehezebben csúszik az anyagon, de túl laza se, mert 'ráncos' lesz.
Ezt utána újra áttekerem immár befelé fordított szalaggal, hogy a ragasztós felületbe ne ragadjon bele az üvegszövet.
A vázanyag felrétegzése
Különböző hosszúságú szövetdarabokkal többé-kevésbé egyenszilárdságú főtartót is lehet készíteni.
Gyantázás
Kész!
24 órát hagyjuk térhálósodni. Több sem árt, de kevesebb lehetőleg ne legyen. Nem megfelelően megkötött gyanta esetén a leválaszott kompozit termék eldeformálódhat.Térhálósodás után a kész kompozit cső a cellux réteggel együtt szépen lecsúsztatható az alumíniumról.
Éppen kényelmesen szoros illesztés.
2007.09.08
Hagyományos üvegszövet is használható
Többen kérdezték hogy feltétlenül szükséges-e a körszövött üvegszövet, vagy lehet hagyományos szövettel dolgozni.A napokban készítettem egy cseszterton hüvelyt egyszerű 50 grammos 1/1 szövetből, és úgy találtam ragyogóan megoldható ezzel is.
Előnyei:
- nem szükséges a második celluxréteget feltekerni illetve leoldani a ragasztós réteget mert nem a csőre csúsztatjuk a szövetet hanem feltekerjük rá - nem gond a tapadás- van lehetőségünk a szövetszálak terhelés iránynak megfelelő elrendezésére (körszövött anyaggal csak az átlós futás megoldható)
- sok/vastag rétegű laminátum készítése esetén egyszerűen, rétegenként lehet átitatni a szövetet gyantával. (körszövött anyag esetén célszerű először felrétegezni az összes szövetet a tapadás miatt, és csak aztán gyantázni, ami körülményes lehet)
Hátránya:
- valamivel nehezebb szorosan rétegezni az anyagot, hajlamos elcsúszni, 'halszemesedni'- kevésbé esztétikus (ha ez szempont)
A leválasztásról is kaptam visszajelzéseket, volt akinél kimondottan nehezen lehetett a kész terméket lecsúsztatni a sablon csőről.
Néhány kritikus pont:
- Nagyon kell ügyelni arra hogy a cellux réteg ne legyen túl szoros, kézzel nagyon könnyen kell mozognia mielőtt a laminátot elkészítenénk.- Ne legyen ugyanakkor túl laza sem, és zárjon mindenhol megfelelően - ha gyanta kerül alá akkor sajnos kezdhetjük elölről az egészet.
- Ne készítsünk hosszabb laminátot a szükségesnél. Minél hosszabb annál nehezebben jön le.
- Fontos hogy a sablon cső sima és tiszta legyen, a rá rakódott érdes szennyeződések is megnehezítik a dolgunkat.
- A lecsúsztatás megkönnyítésére a cellux feltekerése előtt kezelhetjük a csövet pl. szilikonnal
2008.05.20
Hozzászólások
B Balázs
2018-04-01 19:42
Üdvözlök mindenkit. 22 mm átmérőjű 1.2 m hosszú csesztertonnak kell hüvely. Meg tudná-e valaki csinálni? Email címem. csomika37@gmail.com Kedves Péter !
Köszönöm hogy válaszoltál, a horgászbot készítéssel kapcsolatos kérdéseimre. Bocs a téves megszólításért, a vegyész az alvinplaszt kft. szaktanácsadója. Az ő levelezéseikben olvastam az íj készítők kérdéseiket,
és rá adott válaszokat, már miután véletlen találtam rá a leveledre, és újra belevetettem magam az infó gyűjtésébe.Valószínű hogy az általad is javasolt SR 8500 gyanta lessz, rugalmas és nagy tapadószilárdság. Kibuszozok az üzletbe kiválasztani az üvegszálat, és ott eldől milyen gyantasűrűséghez milyen vastagságú üvegszövet választható. A tolómérővel mért anyagvastagsággal tudok megközelítő számítást. Vannak hétköznapi botjaim, 10-20 ezer ft. értékűek. Ilyen teherbírású bot amit tervezek készíteni üvegszálból, csak katalógusban lehet látni, csillagászati árakon kínálják. Már elkezdtem építeni a hozzávaló munkapadot, a szerszám egy kúpos forgó tüske kifeszítve . Lehet hogy egy-két hónap, és már valami látszódik a dologból. Ha az elméleti dolgokkal egy kicsit felkészülök, jó esélyem lehet egy sikeres darab elkészítéséhez. Köszönöm a segítséget, új lendületet adott a folytatáshoz.
Üdvözlettel: Gábor
Üdv,
Megtisztelő a megszólítás, de vegyész nem vagyok, még csak tiszteletbeli sem : )
Ha az RC fórumbeli, általam igen nagyra becsült Vegyészre gondoltál, Ő nem publikál ezen a weboldalon.
A horgászeszközökhöz sajnos nem sokat értek, de azért leírom ami eszembe jut...
Ha nekem kellene egy ilyen, jellemzően hajlító igénybevételnek kitett, hosszú csövet gyártanom, mindenképpen elsősorban hosszirányban orientált szálakat használnék, a szövet sajnos nem ilyen. Karbonból létezik kifejezetten ilyen egyirányú szálakat tartalmazó anyag, ezt UD-nek (unidirekcionális) hívják. Üvegből nem találkoztam még ilyennel. Lehet használni üveg roving szálakat is, de ezek inkább poliészter gyantához alkalmasak. Legjobb mégiscsak az UD karbon lenne. Erre kívülről kerülhet szövött (vagy akár körszövött) anyag is átlós száliránnyal, leginkább a szétnyílás ellen.
A cső méretezésével kapcsolatban: Egy a megadottak szerinti hosszúságú és falvastagságú kúpos csőhöz felhasznált anyag kb 200 köbcentiméter, tehát az üveg erősítésű epoxy átlagos fajsúlyával számolva még 400 grammnál sem tartunk. Természetesen, azt nem tudhatom, hogy ez a vastagság megfelel-e a horgászat által támasztott igénybevételnek, de a megadott súly limitbe mindenesetre bőven belefér.
A gyanta választást nem lihegném túl, egy általános célú, aránylag olcsó SR 8500, L135 vagy hasonló tökéletesen alkalmas kell legyen. A hőkezelés mindenesetre jót fog tenni neki, e tekintetben a választott gyanta műszaki adatlapját érdemes megvizsgálni.
Ha tudok még segíteni, keress bátran.
üdv:
Péter
Megtisztelő a megszólítás, de vegyész nem vagyok, még csak tiszteletbeli sem : )
Ha az RC fórumbeli, általam igen nagyra becsült Vegyészre gondoltál, Ő nem publikál ezen a weboldalon.
A horgászeszközökhöz sajnos nem sokat értek, de azért leírom ami eszembe jut...
Ha nekem kellene egy ilyen, jellemzően hajlító igénybevételnek kitett, hosszú csövet gyártanom, mindenképpen elsősorban hosszirányban orientált szálakat használnék, a szövet sajnos nem ilyen. Karbonból létezik kifejezetten ilyen egyirányú szálakat tartalmazó anyag, ezt UD-nek (unidirekcionális) hívják. Üvegből nem találkoztam még ilyennel. Lehet használni üveg roving szálakat is, de ezek inkább poliészter gyantához alkalmasak. Legjobb mégiscsak az UD karbon lenne. Erre kívülről kerülhet szövött (vagy akár körszövött) anyag is átlós száliránnyal, leginkább a szétnyílás ellen.
A cső méretezésével kapcsolatban: Egy a megadottak szerinti hosszúságú és falvastagságú kúpos csőhöz felhasznált anyag kb 200 köbcentiméter, tehát az üveg erősítésű epoxy átlagos fajsúlyával számolva még 400 grammnál sem tartunk. Természetesen, azt nem tudhatom, hogy ez a vastagság megfelel-e a horgászat által támasztott igénybevételnek, de a megadott súly limitbe mindenesetre bőven belefér.
A gyanta választást nem lihegném túl, egy általános célú, aránylag olcsó SR 8500, L135 vagy hasonló tökéletesen alkalmas kell legyen. A hőkezelés mindenesetre jót fog tenni neki, e tekintetben a választott gyanta műszaki adatlapját érdemes megvizsgálni.
Ha tudok még segíteni, keress bátran.
üdv:
Péter
Néhány kérdésre szeretnék választ, Tisztelt vegyésztől .
Egy horgászbot blankot szeretnék készíteni, otthoni körülmények között.
Meg tudom csinálni hozzá a szerszámot,forgatható kúpos tüske zárt térben, akár hőkezelni is tudom a gyantát a minőség javítás érdekében.
A buborékokat, keresztszál feltekerésével szándékozom kiszorítani.
Kérdésem az lenne: Milyen típusú epoxi gyantát használjak?
A horgászbot blank, szeretném hogy nagyon erős legyen,emberi erővel törhetetlen, hajlékony. Ezért tervezem csak üvegszálszövetből kb.300 g/m2-re saccolok. El kell érnem legalább 3 mm falvastagságot
a nagy átmérőnél , ami kb. 20-22 mm lenne, ez fokozatosan csökken a kis átmérő felé, átmérő 10 mm alá csökkentve. A 2 m-es db súja nembaj
ha meghaladja az 1 kg-ot. Az igazi erős horgászbotok lehetnek 1.5 kg is.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel : Halász
Visszautasítom a "bénáskodás" jelzõt :)
Ez a megoldás azoknak szól akik nem akarnak formaleválasztóval, sablonnal, ilyesmivel vacakolni, hanem gyorsan és egyszerûen szeretnének egy pontosan illeszkedõ cseszterton hüvelyt készíteni. Az általad javasolt megoldás szakszerû, elegáns, de a fenti szempontok egyikének sem felel meg. Itt nem a külsejének kell szépnek lenni hanem a belsõ felületnek - és azt sablonnal/formaleválasztóval talán nem is tudnád megcsinálni. Ha nem érted mire való, szívesen elmagyarázom bõvebben.
Ez a megoldás azoknak szól akik nem akarnak formaleválasztóval, sablonnal, ilyesmivel vacakolni, hanem gyorsan és egyszerûen szeretnének egy pontosan illeszkedõ cseszterton hüvelyt készíteni. Az általad javasolt megoldás szakszerû, elegáns, de a fenti szempontok egyikének sem felel meg. Itt nem a külsejének kell szépnek lenni hanem a belsõ felületnek - és azt sablonnal/formaleválasztóval talán nem is tudnád megcsinálni. Ha nem érted mire való, szívesen elmagyarázom bõvebben.
No! a helyzet a következõ.Ez nekem bénáskodásnak és tákolmánynak.Elõször is már régen feltalálták a forma leválasztókat amit a cellux helyett lehet használni.Másodszor ha így készül a csõ a külseje igénytelen és érdes marad.harmadszor ha viszont nem az esztétika a cél akkor minek epoxigyanta ?normál menet a következõ szerintem.negatív sablon vétel a csõröl.nyitó sablon készítés,majd ebbõl a kész termék kivétele ami sima és esztétikus.
Mivel kesztyûben dolgozom ilyen nem fordul elõ.
Sajna a sztirol károsabb, mint a nitró/aceton és vízben nem olyan jól oldódik.
Olyan agresszív anyag ez, hogy még amiben árulják mûanyag vödör oldalán át is kiszivárog, ezért egybõl üvegbe kell átönteni!
Egyébként a sztirol a késõbbiekben is párolog a késztermékbõl, ezért sem szeretnek csónakot csinálni belõle!
Sajna a sztirol károsabb, mint a nitró/aceton és vízben nem olyan jól oldódik.
Olyan agresszív anyag ez, hogy még amiben árulják mûanyag vödör oldalán át is kiszivárog, ezért egybõl üvegbe kell átönteni!
Egyébként a sztirol a késõbbiekben is párolog a késztermékbõl, ezért sem szeretnek csónakot csinálni belõle!
Szia!
Fontos: semmiképp se oldószerrel most le a kezedrõl a gyantát (egyik fajtát se) mert segíti a káros anyagok felszívódását a bõrbe!
Szárazra le kell törölni amennyire csak lehet, aztán nem dörzsölõ hatású langyos mosószeres vízzel, alaposan.
Azóta egyébként én is dolgoztam poliészterrel, de nagyon durva a szaga, nem bírom pár percnél tovább. Részemrõl maradok az epoxynál :)
Fontos: semmiképp se oldószerrel most le a kezedrõl a gyantát (egyik fajtát se) mert segíti a káros anyagok felszívódását a bõrbe!
Szárazra le kell törölni amennyire csak lehet, aztán nem dörzsölõ hatású langyos mosószeres vízzel, alaposan.
Azóta egyébként én is dolgoztam poliészterrel, de nagyon durva a szaga, nem bírom pár percnél tovább. Részemrõl maradok az epoxynál :)
Sziasztok!
Vásároltam már a Noviánál. Az idétlen kezdõ kérdéseimre is kaptam választ, körbevezettek, megmutatták az anyagokat is. Kérdezték mihez kell. Végül a poliészter gyanta mellett döntöttem és nem bántam meg, igaz nem modell építéshez kellett. A fontos különbség, hogy az epoxy gyantákat szövött üvegszálakhoz kell használni, mert jobban terül a szálakon mint a poliészter. Ebbõl adódik, hogy a poliészter gyanta paplanhoz jó. Dolgozni egyszerû a poliészterrel is, csak többet kell az ecsettel tunkolni esetleg hengerelni kell, hogy a buborékok kijöjjenek. Hõmérsékletre nem kényes 10C-t mondtak, hogy az alatt ne. A fazék idõ sokkal kevesebb, nekem kb 2 óra volt. Arra kell vigyázni, hogy mindenhol legyen paplan, mert a poliészter gyanta kötés után eléggé rideg magába, így ütésre pattan. Hõvel lehet edzeni, a kész termék nem nagyon szereti az UV fényt ezért kezelni kell a felületet pl festékkel.
Oldószere a sztirol ami rendkívül egészségkárosító, így gumikesztyû ajánlott illetve baromi jól szellõzõ helyiség. Szabad kézrõl egybõl el kell távolítani nitro higítóval vagy acetonnal.
Csiszolni könnyen lehet. Árban olcsóbb jóval mint az epoxy.
Vásároltam már a Noviánál. Az idétlen kezdõ kérdéseimre is kaptam választ, körbevezettek, megmutatták az anyagokat is. Kérdezték mihez kell. Végül a poliészter gyanta mellett döntöttem és nem bántam meg, igaz nem modell építéshez kellett. A fontos különbség, hogy az epoxy gyantákat szövött üvegszálakhoz kell használni, mert jobban terül a szálakon mint a poliészter. Ebbõl adódik, hogy a poliészter gyanta paplanhoz jó. Dolgozni egyszerû a poliészterrel is, csak többet kell az ecsettel tunkolni esetleg hengerelni kell, hogy a buborékok kijöjjenek. Hõmérsékletre nem kényes 10C-t mondtak, hogy az alatt ne. A fazék idõ sokkal kevesebb, nekem kb 2 óra volt. Arra kell vigyázni, hogy mindenhol legyen paplan, mert a poliészter gyanta kötés után eléggé rideg magába, így ütésre pattan. Hõvel lehet edzeni, a kész termék nem nagyon szereti az UV fényt ezért kezelni kell a felületet pl festékkel.
Oldószere a sztirol ami rendkívül egészségkárosító, így gumikesztyû ajánlott illetve baromi jól szellõzõ helyiség. Szabad kézrõl egybõl el kell távolítani nitro higítóval vagy acetonnal.
Csiszolni könnyen lehet. Árban olcsóbb jóval mint az epoxy.
Ez pontosabban a poliészter gyantákra igaz.
Tudtommal 1 és 3% közt illik hozzá adagolni a térhálósítót, de korántsem annyira kényes erre mint az epoxy.
Utóbbinál rendkívül pontosan be kell tartani az arányt.
Tudtommal 1 és 3% közt illik hozzá adagolni a térhálósítót, de korántsem annyira kényes erre mint az epoxy.
Utóbbinál rendkívül pontosan be kell tartani az arányt.
Edzõ mindenképp kell hozzá. Az egyfajta katalizátorként elindítja a térhálósodást, anélkül lesheted, hogy mikor keményedik meg. A mennyiségével befolyásolhatod a kötési idõt, ha többet raksz bele gyorsabban köt. Amennyire én tudom minimális adagolás nincs megadva, ha egyszer elkezd térhálosodni onnan nincs megállás, de ha sokat raksz bele, akkor foltos lesz a mûgyanta.
Ja a beszerzésrõl:
Én az Alvin-Plastnál vásárolok, nagyon jó az alkalmazástechnikai szaktanácsadójuk (vegyész néven találod az rcmodell fórumon).
Alternatív forrásként a Noviáról hallottam, de hozzájuk még nem volt szerencsém.
Én az Alvin-Plastnál vásárolok, nagyon jó az alkalmazástechnikai szaktanácsadójuk (vegyész néven találod az rcmodell fórumon).
Alternatív forrásként a Noviáról hallottam, de hozzájuk még nem volt szerencsém.
Hogy milyen szilárd lesz a késztermék az szövet szempontból attól függ hány rétegû, milyen szövésmódú és milyen négyzetmétersúlyú (vastagságú) üvegszövetet használsz, illetve a rétegzés módjától (keresztben, átlósan, vagy vegyesen futnak a szálak).
Sajnos ezt én sem tudom elõre megbecsülni, tapasztalati úton 'lövöm be' meg a megfelelõ szövetmennyiséget.
Kiindulásnak az alábbiakat tudom mondani, durva becslésnek talán jó lesz:
18mm belsõ átmérõvel, 65cm hosszú fõtartó 20g üvegszövet felhasználásával (kb ugyanennyi gyantát számolhatsz hozzá) egyenszilárdságú kiképzéssel (a szárnytõtõl a szárnyvég felé haladva csökken a falvastagság) és átlósan (pontosabban spirálisan) futó szövetszálakkal megfelelõ szilárdságú - legalábbis akiknek eddig mutattam, annak találták. Ugyanez 50 gramm üvegbõl már szükségtelenül erõs
és túl nehéz is.
Térhálósító: én epoxyval dolgozom, poliészterrõl nem tudok semmit. Az epoxy térhálósítói (más néven edzõ) az egyes gyanta fajtákhoz külön készülnek, némelyikhez több féle is. Jellemzõjük a fazékidõ avagy nyitott idõ, ami azt mutatja meg hogy a bekevert gyanta mennyi ideig feldolgozható, mikor kezd kötni. (mivel nem oldószer párolog hanem kémiai kötések alakulnak ki, száradás helyett kötésrõl beszélünk).
A fazékidõt rövidíti ha nagyobb mennyiséget kevernek be (alapból azt hiszem 100 grammra adják meg), ha emelik a hõmérsékletet, esetleg ha valami szennyezõdést tartalmaz a keverék vagy a keverõedény. A gyanta ilyenkor hamar elkezd melegedni a bekeverés után (ami tovább rövidíti a fazékidõt), extrém esetben pár perc alatt tönkremehet.
Emellett megadják a bekeveréskor használatos tömegarányt, pl. 100g gyantához 20g térhálósító. Ezt nagyon pontosan, 1-2% tûréssel be kell tartani, különben nem jól vagy egyáltalán nem köt meg a gyanta. Fontos még a hõmérséklet is, az epoxyk szobahõmérsékletnél valamivel melegebben szeretnek kötni - ez a késztermék tulajdonságaira is hatással van! Hidegben nem kötnek meg, vagy gyenge lesz a termék - ne kérdezd honnan tudom :)
Végül a kötési idõrõl, ezt szintén megadják a gyanta+térhálósító pároshoz, általánosságban 24 órát illik várni mielõtt a terméket kivesszük a formából, vagy bármi módon megmunkáljuk, netán használatba vesszük.
Remélem tudtam valamennyit segíteni.
Sajnos ezt én sem tudom elõre megbecsülni, tapasztalati úton 'lövöm be' meg a megfelelõ szövetmennyiséget.
Kiindulásnak az alábbiakat tudom mondani, durva becslésnek talán jó lesz:
18mm belsõ átmérõvel, 65cm hosszú fõtartó 20g üvegszövet felhasználásával (kb ugyanennyi gyantát számolhatsz hozzá) egyenszilárdságú kiképzéssel (a szárnytõtõl a szárnyvég felé haladva csökken a falvastagság) és átlósan (pontosabban spirálisan) futó szövetszálakkal megfelelõ szilárdságú - legalábbis akiknek eddig mutattam, annak találták. Ugyanez 50 gramm üvegbõl már szükségtelenül erõs
és túl nehéz is.
Térhálósító: én epoxyval dolgozom, poliészterrõl nem tudok semmit. Az epoxy térhálósítói (más néven edzõ) az egyes gyanta fajtákhoz külön készülnek, némelyikhez több féle is. Jellemzõjük a fazékidõ avagy nyitott idõ, ami azt mutatja meg hogy a bekevert gyanta mennyi ideig feldolgozható, mikor kezd kötni. (mivel nem oldószer párolog hanem kémiai kötések alakulnak ki, száradás helyett kötésrõl beszélünk).
A fazékidõt rövidíti ha nagyobb mennyiséget kevernek be (alapból azt hiszem 100 grammra adják meg), ha emelik a hõmérsékletet, esetleg ha valami szennyezõdést tartalmaz a keverék vagy a keverõedény. A gyanta ilyenkor hamar elkezd melegedni a bekeverés után (ami tovább rövidíti a fazékidõt), extrém esetben pár perc alatt tönkremehet.
Emellett megadják a bekeveréskor használatos tömegarányt, pl. 100g gyantához 20g térhálósító. Ezt nagyon pontosan, 1-2% tûréssel be kell tartani, különben nem jól vagy egyáltalán nem köt meg a gyanta. Fontos még a hõmérséklet is, az epoxyk szobahõmérsékletnél valamivel melegebben szeretnek kötni - ez a késztermék tulajdonságaira is hatással van! Hidegben nem kötnek meg, vagy gyenge lesz a termék - ne kérdezd honnan tudom :)
Végül a kötési idõrõl, ezt szintén megadják a gyanta+térhálósító pároshoz, általánosságban 24 órát illik várni mielõtt a terméket kivesszük a formából, vagy bármi módon megmunkáljuk, netán használatba vesszük.
Remélem tudtam valamennyit segíteni.
Még valami.. Térhálósítót hol lehet szerezni? És az mi is? Mindenféle képpen kell hozzá? És mennyi száradási idõ kellett hozzá? Bocsi a sok kérdésért ! :)
Szia! Nagyon szép munka! Megtetszett a módszer és én is csinálok egyet reményeim szerint. Egy kérdés... Szerinted ha sima üvegszövetet tekerek rá mondjuk 2 rétebben... éesz elég tartása? Elég erõs lesz?